Az egyik nagyágyú – portré Gaudi-Nagy Tamásról

Választás 2010, 2010, február 7 - 21:07

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ismert jogvédő a XV. kerültben indul. Nem titkolja, hogy ’88 és

92 között fideszes volt (két hónappal az alapítást követően lépett be gimnazistaként

az anti-KISZ-ként indult szervezetbe), de az első választás után a párt liberális

politizálásához már nem asszisztált. Az idén 39 éves ügyvéd pár évet az MDF-ben is

lehúzott, de mindig a konzervatív-nemzeti gondolat állt legközelebb a szívéhez,

rendszeres látogatója volt a MIÉP-gyűléseknek, nemzeti megmozdulásoknak.

A háromgyermekes Gaudi-Nagy Tamás otthonról hozza a hazaszeretetet: Trianon miatt Brassó

megyéből 1920-ban áttelepülésre kényszerült hétfalusi csángó nagyapja bíró volt, a

visszacsatolást követően Erdélyben is ítélkezett. „Szabó Dezsőn nevelkedett. Tőle tanultam, hogy

a magyar nemzetnek különleges küldetése a szabadság és az igazságosság eszméinek

megtestesítése és hogy minden magyar felelős minden magyarért.”

Az egyetem alatt főleg Pokol Béla munkássága volt rá nagy hatással. A Horn-érában néhány

társával létrehozták az elsősorban Kárpát-medencében elcsatolt sorban élő fiatalokat segítő

Magyar Csodaszarvas Alapítvány, majd Egyesületet. 1999 őszén volt egy röpke kitérője az

államigazgatásba; Hende Csaba kérésére az Igazságügyi Minisztériumban volt tikárság-vezető,

bábáskodott az államalapítási emléktörvény létrejötténél, ám a 3 hónapos próbaidő leteltével

eltávozott. 2002 óta fokozatosan vált ismertté ügyvédként és jogvédőként a neve, többek között

a Lelkiismeret 88 Csoport vezetője, Kocsis Imre, vagy Budaházy György védelme miatt.

2003-ban az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló népszavazás során szakértőként vett

részt az ellenző oldal kampányában. „Látható volt, hogy a csatlakozás egyoldalú és

kizsákmányoló feltételekkel történik.”

„Jogvédőként évek óta csak tűzoltó tevékenységet

végzünk, de az elmúlt években jelentős sikereket értünk el a jog újraszabása, a fogalmak

újraértelmezése terén is. Precedenspereink gyökeresen átalakították a joggyakorlatot: ma már

egyértelmű, hogy a tüntetés helyszínéről elhurcolt tüntető felmentése esetén jelentős kártérítés

jár. A nagy kihívást 2006 ősze hozta el, amikor koncepciós perek tucatjaiban értük el ártatlanok

felmentését a tüntetéseket követő megtorlások időszakában. Sokukat jogerős ítéletekkel és

egyezségekkel jóvátételhez is juttattunk, azonban még sok perünk zajlik. A felelősök azonban

még mindig szabadlábon és tipikusan a rendőrség kötelékében vannak.”

Magyarország Gaudi-Nagy szerint ma nem jogállam, a szocialista-liberális hatalomgyakorlók a

jogot és rendvédelmet évek óta a másként gondolkodók, és a nemzeti gondolkodásúak

megzabolázására használják föl. Ugyanígy kezdődik a Jobbik Jogállam és szabadságjogok

fejezete, melyet a jogász írt. Gaudi-Nagy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat

kezdeményezőjeként és ügyvezetőjeként kollégáival 2004-től nemcsak a liberálisok által használt

az emberi jogok kifejezést értelmezte át, de a nemzeti mozgalmároknak nyújtott aktív jogi

védelemmel hozzájárultak a radikális ellenállási mozgalom megerősödéséhez. A Magyar Gárda

jogi képviselője volt a feloszlatási perben, most készül Strasbourga vinni az ügyet.

Tevékenységükkel kiszabadítottak a karanténból szélsőségesnek címkézett ügyeket és

személyeket (Az NJA elnöke, Zétényi Zsolt képviseli például Képíró Sándor csendőr századost, aki

ellen háborús bűnösség vádjával nyomoz az ügyészség az újvidéki vérengzés ügyében).

Gaudi-Nagy persze visszautasítja a szélsőséges kifejezést.

„Magyarországon az elmúlt években több ezer ember alapvető jogai sérültek tüntetések, bírósági

eljárások, önkényes fogvatartás miatt. A nemzeti érzelműek számára az emberi jogok kifejezés

2006 előtt idegenül csengett, csak mások mássághoz való jogát jelentette. 2006 őszétől

gyökeresen új tartalmat kapott a kifejezés.” Tagja volt a 2006 őszi rendőri erőszakot kivizsgáló

és leleplező – Morvai Krisztina által vezetett - Civil Jogász Bizottságnak.

Gaudi-Nagynak vannak ízlésbeli korlátai a radikális szcéna egyes szereplőinek megfogalmazásai

miatt, de szerinte nem címkézni kellene, hanem szociálpszichológiai szempontból elemezni az

elnyomásnak és alávetettségnek azokat a formáit, amelyek az embereket túl hevessé vagy

agresszívvé teszik. A cigányokat a nemzet részének tekinti. „Aki a Szent Korona területén él, azt

nem lehet bőrszíne miatt kirekeszteni.”

Ugyanakkor a képviselőjelöltté való felkérését megindokló közleményben így fogalmaz. „Olyan

csoportok ejtették foglyul az országot, amelyek szervezetten és üzletszerűen fosztogatják a

nemzet vagyonát, szisztematikusan törekednek a nemzet életfeltételeinek aláásására és az

állami intézményeket, a jogi eszközöket e cél érdekében folyamatosan visszaélésszerűen

használják.” Itt az elvtelen, nemzetellenes érdekcsoportokra és nem nemzetiségekre gondoltam,

oszlatja el a kétkedő felvetést.

Gaudi-Nagy a parlamentbe kerülve elsőként a 2002 óta folyamatosan tapasztalt

szabadságjogokat sértő rendőri akciók, de különösen a 2006 őszi rendőri brutalitás szakszerű

kivizsgálását tekinti feladatának. Célja többek között, hogy a felelősök ne kerülhessék el jogos

büntetésüket, illetve eltávolítsák őket a testületekből, az áldozatok kapjanak jóvátételt, és

szüntessék meg a még folyamatban levő koncepciós eljárásokat.

„Egyablakos” kártérítési rendszert vezetne be a rendvédelmi és közigazgatási szervek

jogsértéseinek áldozatai számára.

A pártba nem lép be, megmarad jogvédőnek is, aki "a fronton harcol."

Magyar Narancs, 2010. feburár 4..