Újraéledt rendőrállami idők- a jog eszközével visszavert
támadás a magyar zászló ellen
- sajtócikk
(Megjelent: 2003. október 15-én az Új Idők c. kéthetilapban)
A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar
állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által
halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz
hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve
a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki. Folyamatos rendőri zaklatást
követően végül 10 személy vettek őrizetbe és állítottak gyorsított eljárással
a Csepeli Bíróság elé 2003. október 3-án.
A 10 személyből 5 személy védelmét Grespik László ügyvéd
kollégám, 4 személy védelmét pedig jómagam láttam el. Az általam képviselt
védencek között volt Kőszegi M. László operatőr és Kiss Judit segédoperatőr,
akik az interneten elérhető (www. hungariatv.hu) Hungária Televízió forgatócsoportjaként
voltak a helyszínen és a sajtótörvény szerinti védelem alá tartozó tudósítói
munkát végeztek. Annak ellenére, hogy egyértelműen és többször igazolták
sajtómunkásként magukat, a személyesen intézkedő Hamar Károly alezredes
ellentmondást nem tűrően őket is előállította, majd őrizetbe vétette őket.
Az eljárás alá vontakkal szemben a szabálysértési törvény
142. § (1) c. pontja szerinti szabálysértés elkövetése miatt elzárás kiszabását
kérték a rendőrség képviselői:
" Aki közterületen, nyilvános helyen vagy sportrendezvényen rendzavarás
esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben
engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő
pénzbírsággal sújtható."
Az elzárás maximális időtartama 60 nap lehetett volna.
A védői munkát már az esemény napjának estéjén elkezdtük.
Én azonnal a csepeli rendőrkapitányságra mentem, Grespik Lászlóval telefonon
folyamatosan tartottam a kapcsolatot. A csepeli rendőrkapitányságon megdöbbentő
hangulataláfestő elemként, az időutazás jeleként a kapitányság aulájában
egy egész falat betöltő műremek fogadott: a "Minden hatalom a dolgozó
népé" felirat alatt egy kb. 1 méter átmérőjű, vörös csillagos Kádár
címer, alatta pedig az Országgyűlés épülete tetején a az elmaradhatatlan
vörös csillaggal, a fő alakok pedig büszke traktorosok - egyszerre két
tiltott önkényuralmi jelkép a közrend védelmét ellátni hivatott rendőri
szerv épületében - információim szerint a művet a 2002-es választások
előtt kb. fél évvel tárták fel ismét a "közönség" számára.
Az általam képviselt eljárás alá vontak kihallgatásánál
jelen voltam, és ezzel sikerült megakadályozni azt, hogy a reggel kilenc
órakor előállított, addigra már teljesen elfásult, kiéhezett és összezavart
védencek a teljesen indokolatlanul csak az este kilenc körül kezdődő és
kb. éjfélig tartó kihallgatások során önmagukra vagy társaikra esetlegesen
félreérthető vallomást tegyenek. A tárgyaláson egyértelműen kiderült,
hogy a védőválasztás lehetőségére néhányuk esetében előzetesen fel sem
hívták a figyelmüket, illetve akinek fel is hívták a figyelmet, a vallomások
egy kivételével védő nélkül kezdődtek meg.
A Hungária TV lefoglalt kameráját és az eseményeket végig
rögzítő videofelvételt határozott követelésem nyomán kiadták részemre,
amelyet másnap hajnalban megtekinthettem. Ebből azonnal egyértelművé vált,
hogy az egész ügy egy elhibázott, alaptalan, megfélelmítést célzó eljárás,
amely az első pillanatától kezdve jogellenes volt. Nyilvánvaló, hogy "operatív"
módon ráálltak az érintettek egy részére, akik kétségkívül nem minősülnek
a jelenlegi rezsim szimpatizánsainak, többükkel szemben már korábban is
felléptek a tavalyi hídlezárásos események kapcsán.
Számunkra az volt a feladat, hogy bizonyítsuk a valóságot: nem volt a
helyszínen rendzavarás, továbbá nem volt olyan hatósági intézkedés, amelynek
bárki ellenszegült volna.
Ennek kérdéseinkkel, szembesítési indítványainkkal és minden
más eljárási eszközzel igyekeztünk eleget tenni Grespik Lászlóval, ez
pedig sikerült is, egymás munkáját mindenben támogatva.
Kiütéses 10:0-ás győzelmet értünk el, az eljárást megszüntető
végzés szerint egyik eljárás alá vont esetében sem volt megállapítható
a kihívóan közösségellenes magatartás és a hatósági intézkedésnek való
ellenszegülés.
A rendőr tanúk elképesztő módon, szolgaian ismételgették
a meglehetősen betanítás ízű mondatokat arról, hogy az eljárás alá vontak
szerintük demonstráltak, akadályozták a járdáról a főút és az akkortájt
lényegében üres AGIP kút forgalmát, majd pedig kétszeri felszólítás ellenére
sem távoztak a helyszínről. Arra a kérdésre miért tekintették demonstrációnak
békés polgárok két-három fős csoportjainak járdán történő sétáját, többségében
úgy nyilatkoztak, hogy az egységes öltözet, a magyar zászló használata,
illetve az ügy összes egyéb körülménye keltette bennük ezt a képzetet.
Erre felállíttattuk az eljárás alá vont tíz személyt, akik tarka öltözete
hangos nevetést váltott ki a jelenlevő lelkes mintegy 40 fős hallgatóságból
az állítás eleven cáfolataként.
Az egyik intézkedő rendőrnő egyenesen megmondta, hogy a
reggeli eligazításkor közölték velük, hogy nekik fel kell lépniük egy
csoport ellen, akik a Kvassay-híd lezárására készülnek, így miután a hidat
békén hagyva megjelentek védenceink a híd csepeli oldalán a sziget belseje
felé tartva, a felajzott rendőrök annak ellenére, hogy az eljárás alá
vontak még egy ellenséges pillantást sem vetettek a hídra bevetésre lendültek.
Mindez a kádári rendőrállami idők reflexeit idézi, nyilvánvaló, hogy az
utasítás igen magasról jött. Az intézkedést elrettentő üzenetnek szánták
mindazokkal szemben, akik számára nem kívánatos az ország szekerének iránya.
A tárgyalás végére hagytam csattanóként a videofelvételt,
amely elemi erővel cáfolta a rendőrség állásponját és szerintem eldöntötte
az ügyet. A rendőrség képviselője azzal az érvvel tiltakozott a levetítés
ellen, hogy a felvétel elfogult (sic!), mivel azt az egyik eljárás alá
vont rögzítette. A mindvégig elfogulatlanul, korrekten és szakmai szabályokat
betartva működő bírót, dr. Pitz Tibort azonban ezt az abszurd és komolytalan
álláspont nem zavarta meg (a valóság, amelyet a kamera rögzít egy és oszthatatlan)
és természetesen engedélyezte a döntő bizonyíték lejátszását.
Ebből minden kiderült és a felvétel mindenkit - köztük
a bírót is - letaglózott. Ténylegesen arról volt szó, hogy tíznél alig
többen egymástól leszakadva, a járdán a szabályokat betartva sétáltak
a csepeli Weiss Manfréd Kórház felé, hogy ott tájékozódjanak a kórház
tervezett bezárás miatt kialakult helyzetől. Egyiküknél a pár perccel
korábban éppen a rendőri átvizsgálás miatt kibontatott rudas magyar zászló
volt a vállán átvetve. Ez a jelenség elég volt ahhoz, hogy őket néhány
száz méteren belül többször igazoltassák, majd mindezt be nem jelentett
demonstrációnak tekintsék és távozásra szólítsák fel őket, amelynek ők
szerettek volna eleget tenni. Ebben éppen az útjukat gyűrűszerűen elálló
rendőrök és Hamar Károly alezredes akadályozta meg őket azzal, hogy visszahívta
őket, a zászló bevonását követelte tőlük, majd miután az egyikük közölte,
hogy egy nemzeti jelképpel a kezükben szerintük lehet békésen sétálni
a járdán, ezért Sárközi Gyulát megbilincselve, a többieket pedig erőteljes
kézrátétellel bependerítették a rendőrségi rabomobilba.
A felvétel megdöbbentő erővel cáfolta az intézkedő rendőrök
azon állítását, hogy azért alkalmaztak bilincset Sárközi Gyulával szemben,
mert támadólag lépett fel. Ezzel szemben jól látható, hogy a zászló bevonására
irányuló jogellenes és elfogadhatatlan felszólításra adott válasz váltott
ki minden ok nélkül azonnali bilincselést, szó sem volt semmilyen támadási
veszélyről.
Figyelemre méltó, hogy a Büntető Törvénykönyv 269/A §-a
az alábbiak szerint szól:
269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját
vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen
cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség
miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
A zászló durva kitépése a tartó kézből és annak "véres
rongyként" történő behajítása a rendőrségi szállítóautóba megítélésem
szerint ilyen nagy nyilvánosság előtti (az esemény a csepeli gyorsforgalmi
út pesti oldal felé tartó forgalmas részén zajlott) lealacsonyító egyéb
cselekménynek minősülhet a nemzeti lobogóval szemben. A kádári "igazságszolgáltatás"
a vörös zászlóval szembeni, jellegében hasonló cselekményt már igen súlyos
büntetéssel sújtott, ideje lenne komolyan venni a nemzeti jelképeink védelmét
szolgáló büntetőjogi eszközöket.
Kőszegi M. László sajtótörténeti jelentőségű felvételei
tökéletesen megörökítették, hogy miképpen fordul hozzá agresszívan az
intézkedő rendőr, utasítja el a felmutatott sajtóigazolványt, majd pedig
miután nem elégedett meg ezzel és László azon kijelentésével, hogy ő egy
munkáját végző újságíró erőteljesen beparancsolja a rendőrségi szállítóautóba.
A személyesen intézkedő alezredes a tárgyaláson feltett
kérdésemre, amely szerint tudta-e, hogy a sajtómunkát végző újságírót
hivatása gyakorlása során a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot
tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti
meg, azt válaszolta: most már tudja. No comment.
A közel 40 oldalas tárgyalási jegyzőkönyvből még számos
megdöbbentő részlet mazsolázható ki. Többek között például az, hogy az
egyik rendőr kérdésemre azt mondta, hogy ha a csoport a Medgyessy kormányt
éltette volna, akkor velük együtt éljenez, majd a rendőri képviselők mentő
beszólására úgy pontosította magát, hogy azt hallgatólag tudomásul vette
volna. Ehhez sem kell kommentár.
Röviden ennyi a szakmai összefoglalása a lezajlott eseményeknek.
Az ügy sajtót és emberi jogokat ért vonatkozásai miatt feltétlenül indokolt
annak a nemzetközi sajtó és emberi jogi szervezetekhez való kijuttatása
(Freedom House, Amnesty International, Journalists sans
frontier, stb.), illetve hazai közvélemény figyelmének felhívása. A Hír
Tv korrekten beszámolt az esetről, de a sajtó többsége láthatóan agyonhallgatja
ezt a kirívó rendőri jogsértést és fiaskót.
Ez a jogellenes intézkedés alapjaiban támadta az alkotmány által biztosított
demokratikus alapjogokat, elrettentőnek szánt hatása szerencsére a helyes
bírói döntés miatt nem érvényesülhetett. A Hungária Televízió forgatócsoportját
ért jogsértő intézkedés az alkotmány 61. § (2) bekezdése által biztosított
és védett sajtószabadságot sértette. A sajtótörvény egyértelműen rögzíti,
hogy a sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles,
pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás, továbbá azt, hogy az
újságíró hivatása gyakorlása során a tényeket, eseményeket, a maguk teljességében
köteles ismertetni. A forgatócsoportot ezen munka során vonták intézkedés
alá, sárba tiporva az alkotmányban és sajtótörvényben védett sajtószabadságot.
A lezajlott események egyúttal tökéletesen bemutatják a jelenlegi magyar
közállapotokat, és önmagukért beszélve minősítik a jelenlegi kormány működését,
illetve igazolják a Kereszténydemokrata Internacionálé idén nyáron hazánkkal
kapcsolatos állásfoglalásának helyességét. Érdemes átgondolni, hogy ha
mindez az előző négy évben mondjuk a TV2 tudósítóját éri, akkor milyen
gőzhengert indított volna be az akkori ellenzék és médiacsatlósai.
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény
5. cikkét súlyosan megsértette az összes eljárás alá vont személy őrizetbe
vétele. A szabadsághoz és biztonsághoz való jogot garantáló 5 cikk szerint
ugyanis mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra.
Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve egyes konkrét eseteket
és a törvényben meghatározott eljárás útján. Mivel az ügyben a szabálysértési
felelősségét senkinek nem állapították meg, ezért egyik kivételes eset
sem áll fenn. Az 5.5 cikk szerint mindenkinek, aki az 5. cikk rendelkezéseinek
megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata,
joga van kártalanításra.
Az eljárás alá vontak kártalanítási igényeit mind belföldön, mind Strasbourgban
érvényesíteni fogjuk. Az eset tanulságait pedig mindenkinek le kell vonnia,
különösen a rendőrségnek és a rendőrséget irányító kormányzatnak.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu http:// www.drgaudi.hu
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász